Mezőgazdaság számokban

Magyarország teljes területének több mint a fele, mintegy 5 millió hektár áll mezőgazdasági művelés alatt, ami nemzetközi összevetésben is kiemelkedő arány. A szántóterület nagysága meghaladja a 4 millió hektárt, amelynek meghatározó részén gabonaféléket és ipari növényeket termesztenek. Az agrárágazat a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték körülbelül 3,1% állítja elő. Az Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátásából Magyarország hozzávetőlegesen 2% körüli részesedést képvisel. A teljes hazai mezőgazdasági kibocsátás mintegy 52 százaléka a növénytermesztésből, 41 százaléka pedig az állattenyésztésből származik. A legfontosabb szántóföldi növényünk a búza, amelynek betakarított területe meghaladja az 1 millió hektárt, az éves termésmennyiség pedig 5,7-5,8 millió tonna körül alakul. A kukorica területe az utóbbi években 730-800 ezer hektár körül alakult, a termésmennyiségre viszont súlyos hatást gyakoroltak a nyári aszályok. Az árpa esetében a termésmennyiség az utóbbi években meghaladta az 1,6 millió tonnát 5,8 tonna körüli hektáronkénti átlaghozammal. Az éghajlatváltozás közvetlenül érinti a hazai termelést, hiszen a szélsőséges nyári aszályok és a rendkívüli hőhullámok egyre gyakrabban okoznak komoly kihívást az Alföldön. A magyar agrárfogyasztás biztosításán túl a mezőgazdasági termelés jelentős része exportra kerül, hozzájárulva a külkereskedelmi mérleg egyensúlyához. Az ágazat közvetlenül több tízezer család megélhetését biztosítja a vidéki kistérségekben és a kapcsolódó élelmiszeripari szektorban. A hazai termőföldek jó minősége és a kedvező agroklimatikus adottságok hatalmas alapvető potenciált jelentenek a minőségi növénytermesztésben.

Fenntartható gabona élettartam / ellátási lánc

Legújabb trendek a fenntarthatóságban

A fenntartható mezőgazdaság legdinamikusabban fejlődő iránya a precíziós gazdálkodás és a digitális agrárotechnológiák térnyerése. A műholdas felvételek, drónok és talajszenzorok segítségével a gazdálkodók hajszálpontosan fel tudják mérni a táblák tápanyag- és vízszükségletét. Ez a technológia lehetővé teszi a műtrágyák és növényvédő szerek differenciált kijuttatását, ami jelentős költség- és környezetterhelés-csökkenést eredményez. Egyre szélesebb körben terjed a regeneratív mezőgazdaság, amely a talaj biológiai életének és szerkezetének helyreállítását helyezi a középpontba. A forgatás nélküli talajművelési eljárások csökkentik a talajeróziót és megakadályozzák a talaj mélyebb rétegeinek kiszáradását. A takarónövények és zöldtrágyanövények szakszerű alkalmazása védelmezi a talajfelszínt és természetes úton pótolja a tápanyagokat.

A mikrobiológiai készítmények és biostimulátorok használata kiváltja a szintetikus vegyszerek egy részét, erősítve a növények természetes ellenálló képességét. Az agrár-erdészeti rendszerek kiépítése során a fák és szántóföldi kultúrák kombinálásával mikroklímát javító védősávokat hoznak létre. A zöld finanszírozás és az ESG-szempontú hitelezés térnyerésével a bankok kedvezőbb feltételeket kínálnak a fenntartható beruházást végző gazdáknak. A vízmegtartó sávok és a szakszerű szakaszos legeltetési rendszerek visszaállítják a gyepek és természetes élőhelyek egyensúlyát. A megújuló energiaforrások, például a napelem-rendszerek telepítése a mezőgazdasági telephelyeken növeli a gazdaságok energiabiztonságát. Végül a digitális adatgyűjtés és a blokklánc-alapú rendszerek átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszik a fenntartható termelési folyamatokat.

Szállítási módok co2-kibocsátásának összehasonlítása

Hogy lehet fenntarthatóbbá tenni a mezőgazdasági termékek kereskedelmét?

A mezőgazdasági termékek kereskedelmének fenntarthatóbbá tétele a teljes logisztikai és ellátási lánc átvilágításával kezdődik. Az egyik legfontosabb lépés a zöld logisztika fejlesztése, vagyis a környezetkímélőbb szállítási módok előnyben részesítése. A közúti teherfuvarozás helyett a vasúti és a vízi szállítás preferálása drasztikusan csökkenti a szállított gabona fajlagos szén-dioxid-kibocsátását. A nemzetközi fenntarthatósági tanúsítványok, mint az ISCC vagy a GMP+, garantálják a termények auditált és nyomon követhető eredetét. A kereskedővállalatoknak prémium felvásárlási árakkal és megbízható szerződésekkel kell ösztönözniük a fenntarthatóan termelő gazdákat. A raktározás során az energiatakarékos szárítóberendezések és az intelligens szellőztetési technológiák jelentősen mérséklik a hálózati energiafogyasztást. A tárolók és magtárak megújuló energiával, például saját napelem-kapacitással történő ellátása csökkenti a kereskedelmi infrastruktúra ökológiai lábnyomát. A szállítás és a raktári mozgatás során keletkező veszteségek minimálisra csökkentése megakadályozza az értékes termények elpazarlását. A rövid ellátási láncok erősítése és a hazai feldolgozókapacitások kihasználása lerövidíti a szállítási távolságokat. A digitális kereskedelmi és adminisztrációs platformok bevezetése kiküszöböli a felesleges papírfelhasználást és hatékonyabbá teszi a fuvarszervezést. A zöld kereskedelem-finanszírozási eszközök preferálják a környezetbarát és átlátható áruáramlásokat lebonyolító kereskedőket. Végül a kereskedőcégek nyílt és felelős kommunikációval építhetnek ki fenntartható partnerséget a termelők, a finanszírozók és a feldolgozóüzemek között.

ESG fenntarthatósági pillérek a gabonakereskedelemben